EBA欧洲银行-Guidelines-on-institutions-stress-testing-28EBA-GL-2018-0429_COR_HU_46页_720kb

EBA/GL/2018/04 Iránymutatások az intézmények stressztesztelésére vonatkozóan

1. Megfelelési és bejelentési kötelezettségek

• A dokumentumban szereplő iránymutatásokat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH) az 1093/2010/EU rendelet 16. cikke alapján adta ki.
• Az iránymutatásokat az illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények saját felügyeleti gyakorlataik módosításával kell alkalmazni.
• A hatóságok kötelesek az EBH-t értesíteni, hogy megfelelnek-e az iránymutatásoknak vagy nem. Ha nem, indokolniuk kell a megfelelés hiányát.
• Az értesítéseket az „EBA/GL/201x/xx” formátumú hivatkozással kell elküldeni a compliance@eba.europa.eu címre.

2. Tárgy, alkalmazási kör és fogalommeghatározások

• Cél: A dokumentum célja az, hogy biztosítsa a közös szervezeti követelményeket, módszereket és folyamatokat az intézmények stresszteszteléséhez.
• Alkalmazási kör: A dokumentum az egyes stresszteszt gyakorlatokra vonatkozik, beleértve a csoportokat is, ahol a stresszteszt alkalmazási területek és a 2013/36/EU irányelv 108. és 109. cikkei érvényesek.
• Fogalmak:
  • Fizetőképességi stressztesztelés: A kockázati tényezők hatásainak értékelése a tőkeforrások és a tőkekövetelmények előrejelzésével.
  • Likviditási stressztesztelés: A likviditásra vonatkozó kockázati tényezők hatásainak értékelése.
  • Alulról felfelé haladó stresszteszt: Az intézmények saját modelljeikkel végeznek stressztesztet, adataik alapján, kiegészítő külső adatokkal.
  • Felülről lefelé haladó stresszteszt: A hatóságok vagy makroprudenciális hatóságok végeznek általános stressztesztet, ahol a hatóságok kezelik a folyamatot.
  • Statikus mérleg feltételezés: A mérleg és üzleti modell állandó, figyelembe véve a kockázati tényezők hatását.
  • Dinamikus mérleg feltételezés: A mérleg és üzleti modell változik a stresszteszt időszakában.
  • Portfoliószintú stresszteszt: A kockázati tényezők hatásainak értékelése egy vagy több portfolió szintjén.
  • Érzekenység vizsgálat: A kockázati tényezők hatásainak értékelése a portfolióra vagy az intézmény egészére.
  • Szcénárió-elementzés: A kockázati tényezők és szcenáriók hatásainak vizsgálata, figyelembe véve a rendszerszintű kölcsönhatásokat.
  • Fordított stresszteszt: A stresszteszt eredménye alapján azonosított szcenáriók és körülmények feltárása.
  • Másodlagos hatások: A stresszteszt eredményei által okozott további hatások, beleértve a visszacsatolási mechanizmusokat.
  • Szcénárió súlyossága: A stresszteszt szenárióként való értékelése a súlyosság mértéke szerint.
  • Szcénárió valószerűsége: A szenáriók valószínűsége és a megfigyelés alapján történő értékelése.
  • Anchor szcenárió: A stresszteszt súlyossági irányelvek alapján kidolgozott szcenárió.
  • Kockázati adatok összesítése: A kockázati adatok meghatározása, gyűjtése és feldolgozása.
  • Adatinfrastruktúra: A stresszteszt elvégzéséhez szükséges adat és IT architektúra.

3. Végrehajtás

• Alkalmazás időpontja: A dokumentum 2019. január 1-jén lép hatályba.

• Hatályon kívül helyezés: A dokumentum hatályát a kijelölt nyelveken való kihirdetés napján veszti.

• Stresszteszt program: Az intézményeknek legalább a következőkre kell kiterjednie:

  • Stresszteszt típusai és céljai
  • Gyakorisága
  • Belső irányítási megállapodások
  • Csoportos stresszteszt program
  • Kockázati adatok és modellek
  • A program értékelése és aktualizálása
  • A program dokumentálása és kommunikációja
  • A program értékelése a kockázatkezelési keretekkel
  • A stresszteszt eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban

• A stresszteszt program irányítási szempontjai:

  • A gazdálkodó testület jóváhagyja és felügyeli a programot.
  • A testületnek meg kell értenie a stresszteszt program lényeges szempontjait.
  • A programot a belső szabályzatokkal és eljárásrendekkel összhangban kell elvégezni.
  • A program minden eleme dokumentálva és rendszeresen aktualizálva kell legyen.
  • A program hatékony kommunikációra és tudatosságra kell vezetni.

• Adatinfrastruktúra:

  • Az intézményeknek megfelelő adatinfrastruktúra kell legyen a stresszteszt elvégzéséhez.
  • A kockázati adatokat pontosan és megbízhatóan kell gyűjteni.
  • A kockázati adatok összesítése automatizált módon történjen.
  • A kockázati adatok teljességét és hitelességét biztosítani kell.
  • A kockázati adatokat olyan formában kell előállítani, hogy a belső igények és külső felügyeleti kérdések alapján felmerülő egyedi megkeresések megválaszolhatók legyenek.
  • A kockázati jelentési folyamatot teljes mértékben támogatni kell az adatösszesítési képességekkel.
  • A kockázati adatokat világosan és tömören kell kommunikálni a fogadó felek szükségletei szerint.

4.4 A stressztesztelés hatóköre és lefedettsége

• Általános követelmények:

  • A stressztesztelésnek figyelembe kell venni minden fontos kockázati típust, beleértve a mérlegen belüli és kívüli eszközöket és követeléseket.
  • A stresszteszt hatóköre a kockázati típusok és szintek figyelembevételével változhat.
  • A kockázati tényezők közötti korreláció változásait figyelembe kell venni a szintek és a csoportszinten.

• Portfolió és egyedi kockázati szintú stresszteszt:

  • Az intézményeknek minden olyan kockázati típust kell lefedniük, amely hatással lehet a portfoliókra.
  • A kockázati tényezőket és azok megfelelő stressz-szintjét azonosítaniuk kell.
  • A kockázati koncentrációkat és a kockázati tényezők közötti kapcsolatokat azonosítaniuk kell.

Összegzés

A dokumentum részletes iránymutatásokat ad a pénzügyi intézmények stressztesztelésére vonatkozóan, beleértve a megfelelési kötelezettségeket, a fogalom meghatározásokat, a programokat, valamint az adatinfrastruktúra és a szabályozás szempontjait. A stressztesztelés célja a kockázatkezelési folyamatok biztosítása, a kockázati tényezők és szcenáriók figyelembevétele, valamint a döntések megalapozása.